Azt bizton állíthatom, hogy kevés olyan sokoldalú család van Gödöllő történetében, mint a Remseyek. Legyen szó képző- és alkotó-, vagy éppen előadóművészetről, de régi fotók és filmfelvételek kordokumentumokként is fűződnek a nevükhöz. Méghozzá több generáción keresztül.

Legutoljára „A világ felett – a Remsey család négy generációja” című kiadványhoz írtam pár sornyi gondolatot, amelyben úgy fogalmaztam, hogy „egy etimológus könnyen megválaszolhatja azt a kérdést, hogy miből ered a családfa kifejezésünk, de bármi legyen is a válasz, aligha cáfolja meg azt a vélekedésünket, hogy nyelvünk képalkotó ereje ebben a szóban is tetten érhető. … A polgárok, így a gödöllőiek is, méltán büszkék településük legszebb, legsudarabb, leghatalmasabbra nőtt ágas-bogas fáira.”

A terebélyes koronájú élő fák és az ősök – leszármazottak rajzolta családfák egyaránt meghatározó alkotóelemei falunak, városnak. Gödöllő méltán nagyra becsült famíliája, a Remsey, amelynek családfája át- és átszövi a sokszínű művészeti utókort a szecessziós művésztelep örökségével. Egyben folyamatosan megújítja, gazdagítja, alkalmazza az új anyagokat és technikákat használó kifejezésmódokhoz ezt a kincset.

Az emberek általában szeretik, ha egy-egy alkotást közelről szemügyre vehetnek, de bizony vannak olyanok, amiket – legyen szó például egy filmfelvételről -, a technika nélkül képtelenség szemügyre venni. Már csak ezért is haladni kell a korral, ideje volt egy újabb ablakot nyitni a világra, azaz mit világra? A világnak. És benne minden embernek, hogy ne csak a múzeumban vagy egy kiállításon, hanem otthonról is végig tudják bogarászni a temérdek művet.

Az online tárlat megtekintésének pedig már nem a tér vagy a távolság, hanem az időnk szab csak határt.

Dr. Gémesi György
Gödöllő Város polgármestere

Remsey Jenő György műterme Gödöllőn a Körösfői utca 6. szám alatti házban

A honlap a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült.