A Remsey név Gödöllőn többet jelent, mint a híres Gödöllői Művésztelep utolsó tagjának művészi munkássága. A Remsey név életformát, szilárd erkölcsi magatartást, valamiféle biztos pontot jelent, amihez igazodni lehet. Jelenti a vallott és hirdetett eszmék és a megélt élet egységét és harmóniáját… és persze jelent különcséget, bohémságot, művészi és életmódbeli szabadságot és ezzel együtt bátorságot is.
A Remsey család négy generáción átívelő művészi, szellemi hitvallása és emberi magatartása az egykori Gödöllői Művésztelep szellemiségéből táplálkozott, de az óta is folyamatosan jelen van és hat a város szellemi közéletében, az emberek lelkében. Akik ismerték őket, jóízű beszélgetések emlékét, a másokra nyitott, őszinte odafordulás élményét, nagy lelkek lobogását tapasztalták meg, s azt a bohém világot, amelyben az egyszerű polgárnak ritkán van része.
Remsey Jenő György festőművész 1909-ben csatlakozott a Körösfői Kriesch Aladár alapította Gödöllői művésztelep alkotó közösségéhez. Gödöllőn telepedett le és azóta, a család immár negyedik generációja él a városban. Az Erdő utcai ház (ma Körösfői Kriesch Aladár utca) kapuja mindenki előtt nyitva állt és nem csak a művész barátok, hanem erre a különleges világra nyitott fiatalok is szívesen látogatták a Remsey házat.
Remsey Jenő György Frey Vilmával kötött házasságából négy gyerekük született, Ágnes, Iván, Gábor és András, valamennyien művészek lettek. Ágnes Pirk János festőművésszel kötött házasságot és Szentendrén telepedtek le. Remsey Iván festőművészt is, a szentendrei művészközösség vonzotta, de mindvégig erős maradt Gödöllőhöz való kötődése. Tehetséges fiatalokat tanított a színelmélet, a rajzolás- és festéstechnika alapjaira. Sokirányú érdeklődése a zene, a bábművészet, a filmezés, az irodalom felé is vonzotta. A marionett bábok, vagy a keskenyfilmes Remsey-burleszkek már a család egészéhez kötődnek, és ennek Remsey Gábor, András valamint Iván felesége Sipos Ilma és lánya Remsey Flóra is részese volt.
A „fiúk” – mert Gödöllőn mindenki így hívta Remsey Gábort és Andrást – az apai házban éltek, festészettel, zenével, írással filmezéssel foglalkoztak és aktív résztvevői, véleményformálói voltak a város közéletének. Ők voltak a „mesebeli” nagybácsik Remsey Flóra majd gyermekei Dávid és Benjamin számára. Remsey Flóra – a művész család harmadik generációját képviseli – nagyon intenzív művészi légkörű családban, sokféle inspirációt kapva, lelki beállítódásának leginkább megfelelő művészeti ággal, a textillel és a szőnyegszövéssel jegyezte el magát. Flóra textilművész volt és tanító. 35 éven át oktatta a szövés mesterséget, együtt alkotott tanítványaival.Remsey Dávid, a család negyedik generációs művésze gazdag gyermekkort, sok szellemi inspirációt tudhat magáénak.
Milyen volt az élet a Remsey házban? Mozgalmas és varázslatos, rendkívül motiváló mesevilág volt, ahol mindig volt idő a gyerekek számára. A kert volt a rejtelmes shervoodi, erdő az igazságért harcoló hősök világa. A történetek rajzokon vagy bábfigurákban elevenedtek meg, humoros, vidám filmek születtek, és egy gyermekújság is, az ÉS („Én sapkám”) címmel a gyerekeknek szórakoztatására. Remsey Dávid alkotásaiban szüleitől (Remsey Flóra textilművész és Anti Szabó János képző – és iparművész) és a nagybácsiktól kapott művészi látásmód, igényesség, gazdag mesevilág jelenik meg. A családra jellemző sokféle érdeklődés tőle sem áll távol, őt is vonzza a zene, a film, a bábok világa. A Remsey család gazdag örökségének megőrzése, bemutatása, a ház szellemiségének továbbadása mostantól Dávid és Benjamin valamint a családot tisztelő gödöllőiek feladata lett.