Remsey Ágnes az iparművészet, az irodalom, a képzőművészet és a bábművészet területén fejtette ki alkotó tevékenységét. Gyermek- és ifjúkorát szüleivel, a Remsey Jenő – Frey Vilma művészházaspárral, és testvéreivel Gödöllőn töltötte. A Gödöllői Művésztelep szellemisége, részben szüleinek, részben a többi alkotónak köszönhetően, életre szóló hatást gyakorolt művészetére.

1936-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol Rudnay Gyula volt a mestere.
1939-től tagja a Magyar Iparművészeti Társulatnak.
1939-ben alapította meg a gödöllői szőnyegszövő Palotás Műhelyt, egy akkoriban bevezetett önállósítási kölcsön segítségével.
1939 és 1943 között az általa alapított Palotás szőnyegműhelyt vezette, mely a Gödöllői Művésztelep szőnyegszövő hagyományainak folytatója volt. Szőnyegeivel hazai és nemzetközi kiállításokon aratott szakmai- és közönségsikert.
Művein felfedezhetjük a népművészetben használt motívumokat és népi életképeket, melyeket főként Malonyay Dezső: A magyarság népművészete c. köteteiből válogatott. De merített a keleti szőnyegek motívumkincséből is. Háziipari szervezésben, 20-25 szövőszéken dolgoztak. Csomózott szőnyegeket készítettek. Budapesten, a Váci utcában üzlethelyiséget tartott fenn, Palotás Szőnyegszalon címmel. Magyarországi és külföldi kiállításokon és vásárokon szakmai sikereket ért el.

Pl. 1938-ban az első Magyar Országos Iparművészeti Tárlaton, 1940-ben a VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Triennálén szerepelt műveivel, melyek közül a Somogyi betyáros szőnyeget külön elismerésben részesítették. Sikeresen szerepelt a BNV-n is, és egyéni-, valamint csoportos művészeti kiállításokon. Kitüntették a Hors Concorus diplomával.

1939-1943. A Magyar Iparművészeti Társulat Mária Valéria úti székházában, állandó kiállítása volt. Később a család közösen vezette a műhelyt. R. Jenő, R. Iván is részt vett a tervezésben, R. Gábor és R. András pedig a műhelyrajzok elkészítésében. 1949-ben férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrére költözött, ahol öt gyermeket neveltek fel. Báb- és babatervezéssel, valamint készítéssel a második világháború után kezdett foglalkozni. Az 1970-es évektől készítette egyéni hangvételű, irodalmi-. fantázia-, karakter-, és mesefigurákat megjelenítő, textil babáit és bábuit.

Remsey Ágnes bábuit szerte az országban önálló kiállításokon mutatták be, melyeket a felnőtt– és a gyermek közönség mindig nagy örömmel, elismeréssel fogadott. Néhány példa a babatípusokon belül: Fantázia-babák: Álom, Emlékezés, Tavasz tündér, Manó varázsgömbbel, Fű-vitéz; Karakterbabák: Korhely bohóc, Kucás, Remete, Cilinderes hölgy; Irodalmi – vagy mesefigurák: Ophélia, Kököjszi és Bobojsza, My fair lady, Csudálatos Mary; Bohócok különféle nemzetségeihez tartozók: Harlequin, Fehér bohóc piros tüllgallérral, Kötéltáncos, Karnevál herceg, Korhely bohócok.
Babakiállításai voltak: Szentendrén (1987, 1998, 2011); Győrött (1988, 2006); Szombathelyen (1988); Budapesten (1998, 2009); Leányfalun (2006); ezen kívül Debrecenben, Zalaegerszegen és Dunakeszin.

Babákkal kapcsolatos könyvei:
1) Nem tárgy, nem élőlény. A XX. század krónikája három nyelven, babául, gyermekül és emberül. 2007. A szerző szavait idézve, „A baba egyrészt kultúrtörténeti tárgy, másrészt egy olyan költői figura, mely sokszor nagyon is személyes része lehet az ember életének. Így válhat maga is a történelem tanújává.”  A kötet, babák és emberek sorsának összefonódásán keresztül idézi elénk a XX. század egy-egy szakaszát, fordulópontját, hangulatát.
Felbukkannak benne a XX. század különböző babatípusi, melyeket a szerző szép akvarelljei jelenítenek meg. A könyv egy sajátos szemszögből megidézett történelem, kultúrtörténet, babatörténet.

2) Bábuk és Virágok címmel saját készítésű textilbábuiról fotónaptár jelent meg. 1998.
Az 1950-es évektől az irodalom felé fordult, meséket, dokumentum regényeket és esszéket írt.

Megjelent könyvei:

Az aranygömb. 1990. Meseregény, Pirk László illusztrációival. „…Bölcs és lírai olvasmány … egészen kicsi gyerekek és egészen nagy felnőttek számára. Azt sugallja, ami világunkból a legjobban hiányzik: az ember és a természet, az élet és a halál, a teremtett világ egységének tudatát …” (Beke Kata).

Nagyobb mozdulat. 1992. Dokumentum regény, mely a két világháború között játszódik. Lírai módon szövődnek össze benne a kor, a Gödöllői Művésztelep életének és a Remsey család történetének finom szálai és súlyos történései.

Kalendárium. 1996. Verses gyermekkalendárium, a szerző illusztrációival,

Kilenc asszony karácsonya, avagy a Felhők játéka. 2003. Dokumentum regény, ami a II. világháború után indul, és zömében az 1950-es években játszódik. Kilenc menekült család sorsán keresztül arról tesz tanúbizonyságot, hogy miként működik a hit megtartó ereje és újjáteremtő hatalma a legemberpróbálóbb történelmi korszakokban is, a történelem útvesztőjében.

Cserepecskék. 2005. Szimbolikus meseregény, Pirk László illusztrációival. Eszmei mondanivalója, gyermeknyelven elmesélve az, hogy a lét teljessége valamikor apró szilánkokra tört, ám minden ember őriz ebből a teljességből egy töredéket, cserepecskét. Csak a szeretet képes ezeket a kis mozaik-darabkákat újra éppé, egésszé formálni. Olyan egésszé, melyben minden cserepecskére szükség van, hiszen benne minden drágakő és minden szín, a másik szépsége által tündöklik igazán.

Nem tárgy nem élőlény. A XX. század krónikája három nyelven: babául, gyermekül és emberül. A szerző illusztrációival. 2007.

Bábuk és Virágok. Fotó naptár Remsey Ágnes saját készítésű textil babáiról, 1998.

Virág akvarelleket fiatalon, művész édesanyja, Frey Vilma tanítása, vezetése mellett kezdett el festeni. A kert, a virág a szecesszióban, és így a Gödöllői Művésztelep alkotásaiban is szimbolikus tartalmakat hordoz. A virágok azután az ifjúkor tovatűntével, az élet küzdelmesebb időszakaiban visszahúzódtak a lélek mélyére, hogy később, az idős kor csendes elmélyültségében újra papírra kívánkozzanak. Hirdetve a virágok ártatlanságában megjelenő szépség örök igazát.

Deim Pál, Kossuth-díjas festőművész szavaival élve „Remsey Ágnes esetében nem csendéletekről van szó, hanem környezetükből kiemelt, önálló „lényekről”.
Munkásságáért 1994-ben Nagy Sándor művészeti díjat kapott.

Kiállítások:
Életmű kiállításain szőnyegterveit, szőnyegeit, virág akvarelljeit, textil babáit – bábuit, könyveit állították ki.
Budapest, Párbeszéd Háza, 2010.
Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum, 2011.
Ráckeve, Városi Múzeum, 2011.
Kiskőrös, Múzeum, 2011,
Leányfalu, Faluház, 2008.
Kossuth Múzeum, Cegléd
Babakiállításai voltak Szentendrén, Győrött, Debrecenben, Zalaegerszegen, Dunakeszin, Leányfalun, Budapesten.